Apátsági könyvtár és levéltár

Apátsági könyvtár

Az 1802. évi alapítású Csornai Premontrei Apátság Könyvtára igen jelentős gyűjtemény volt. Különösen jelentős volt a Miscellanea-gyűjtemény, amelyet egy antikvárius 1905-ben eredetileg az OSZK-nak ajánlott fel, de az OSZK – borsos ára miatt – nem tudta megvásárolni. A feloszlatott rendházba 1950. augusztusában a helyi tanács költözött be. Bár a hivatalos álláspont szerint a könyvtárat azonnal lepecsételték, mégis hamarosan kerültek elő könyvek – rendőrségi nyomozás során – a korábban megdézsmált gyűjteményből. A központi kiküldöttek 1952-ben válogatták át az akkor kb. 40.000 kötetre becsült állományt, amelynek nagy része a földön hevert. Az egykori könyvtár katalógusa – amely 1952-ben még megvolt – sajnos a mai napig nem került elő. A premontrei rend 1992-ben kapta vissza a Prépostság épületét. Miután a korábban itt elhelyezett városi könyvtár elköltözött, 1995-ben kezdték el az épület három szobájában „a” premontrei könyvtár újraépítését. A könyvtár alapját megmaradt állomány-töredék jelentette, valamint az Országos Széchenyi Könyvtár Fölöspéldány Központjából visszakapott anyag, ehhez járult az elhunyt rendtársak hagyatéka.

Kutathatóság: egyenlőre nem kutatható, az 1952-ben szétdúlt könyvtár helyreállítása folyamatban van.

Az állomány jellege és feltártsága: Az állomány vegyes, 170 polcfolyóméter

Az OSZK Fölöspéldány Központjából az 1950-ben elkobzott könyvekből visszakapott anyag 41 polc-folyóméter

Szolgáltatások: egyenlőre zárt gyűjtemény

Mai gyűjtőkör: teológia és segédtudományai, filozófia, művelődéstörténet, társadalomtudományok, szépirodalom válogatva, minden premontrei vonatkozású anyag.

 

Apátsági levéltár

A monostor földrajzi fekvése és tekintélye folytán a prépostság már az alapítást követő évtizedektől kezdve részt vett a közhitelű írásbeliség gyakorlásában. Az 1231-ben hozott törvény értelmében hiteleshely lett. Első ismert oklevélkiadványa 1247-ből való. 1393-ban a konvent, a Nagy Lajos király által 1360 körül elvett hiteleshelyi jogot Zsigmond királytól visszakapta és a régi helyett új pecsétet kapott. 1395-1490 között folyamatosan végzett hiteleshelyi tevékenységet, elsősorban Sopron vármegye területén. Működésének nyomai azonban szórványosan Vas, Győr, Veszprém, Pozsony és Zala vármegyék területén is megtalálhatók. Később a politikai események és a háborús pusztítások ezt a munkát megnehezítették. A török először 1529-ben, majd 1594-ben másodszor is feldúlta Csornát s ekkor a levéltárat is súlyos veszteség érte. 1594-1656 között a hiteleshelyi munka szünetelt. 1656-ban újra megindult, majd az 1787-1810 közötti szünet után tovább folytatódott 1874-ig, amikor munkáját állami hivatalok vették át. Protocollumai 1535-től kezdve maradtak fenn 40 kötetben. Ezek összesen kb. 12.000 hiteleshelyi kiadványt tartalmaznak.

Kutatási idő: előzetes egyeztetés szerint.

 

LETÖLTHETŐ DOKUMENTUMOK:

Fondjegyzék (2017)

Kutatási szabályzat