A templom

Látogassa meg a Gyümölcsoltó Boldogasszony Premontrei Prépostság templomát, amelyet „Türje nembéli” Dénes alapított 1234 előtt. Első szerzetesei Csornáról érkeztek. Története során Türje települése és a templom számos megpróbáltatáson ment keresztül. Kézről-kézre került, várkastéllyá alakították, majd a törökök lerombolták és újra kellett építeni. Mikor II. József feloszlatását követően 1802. március 12-én I. Ferenc király visszaállította a premontrei rendet Magyarországon, Türje a Csornai Prépostság részeként kezdte meg új életét. A templom 1922-ben kapta vissza a későromán eredeti külsejét. A rendház épületében az 1950-es évektől, miután a kommunista államhatalom feloszlatta a premontrei rendet, szociális otthon működik. Templomunk gótikus stílusával és egyedülálló barokk freskóival hirdeti Isten dicsőségét, Szűz Mária tiszteletét és a premontrei szerzetesek lelkiségét. A barokk kor egyik leghíresebb magyarországi festőjének, Dorfmeister Istvánnak szentélyfreskói, valamint az általa díszített Szent Anna-kápolna harmonikus egységbe olvadnak a templom ősi stílusával és szépségével. Templomunk déli hajójának egyik különlegessége a mai Magyarország területén található legnagyobb Szent László-legendát ábrázoló középkori falikép, valamint a főhajóban az eredeti középkori festés- és falmaradványok.

Szent László legendája

Türjén 1987-ben került elő a déli mellékhajó falán a Szent László-legendát ábrázoló falikép egy részlete, majd 1993-ban a teljes megmaradt képet restaurálták. A híres Szent László-legenda ábrázolása a 18. század közepén elbontott mellékszentély diadalívétől indul, ahol keletről nyugatra haladva követik egymást a jelenetek. A képmezőt fekete, okker és vörös színű vonalazásból álló egyszerű, sajátos keret veszi körül, amelyre nagyméretű, háromkaréjos végződésű felszentelési kereszteket is ráfestettek. Az első három jelenet szinte eggyé olvad: a kivonulás, az üldözés és a csatajelenet egy képpé sűrűsödik. A Váradot szimbolizáló soktornyú épület falai alatt lándzsával és íjjal felszerelt láncvértes katonák kísérik a fehér lovon vágtató, lovagi fegyverzetet viselő szent királyt. Előtte barna lovon menekül a lányt elrabló kun, aki kaftánt és kun süveget visel, oldalán hatalmas fekete tegez lóg. A kun íját megfeszíti, akárcsak az előtte szürke lovakon menekülő kun harcosok. A következő jeleneten látható a zárt sisakot viselő szent király és a lováról fejjel előre lezuhanó kun, akit a lány ránt magával. Az ezt követő két jelenet, mely a feltárt töredékek alapján a birkózás, illetve a kun megölése lehet, sajnos az 1741-ben megnagyobbított ablak, illetve az 1760 körül ide másodlagosan elhelyezett késő gótikus szentségtartó-fülke beépítése miatt nagymértékben roncsolódott. Az utolsó jelenet a pihenés, ahol a fekvő ifjú király a lány ölébe hajtja fejét. Földre helyezett koronája fölötte látható. A lány Szent László vállára omló hosszú haját simogatja a bal kezével. Lászlót ifjúnak véljük, mivel nem visel szakállat, ez pedig az ismert legendaábrázolások között egyedülálló. Itt található még az a furcsa jelenség is, hogy a pihenő lovak a kép keretezésén kívül állnak. Kantárukat a Szent Lászlónak árnyat adó fa képkereten túlnyúló ágához kötötték ki.

Műemléki magtár

Épült 1777-ben Pintár Adalbert prépost idején, a premontrei rend megrendelésére.

Az itt látható épület volt az un. nevezett belső major központi épülete amely a szomszédos rendházat látta el. Terménytárolásra valamint a földszint alatt található jégverembe pedig élelmiszer hűtési célra használták az 1950-es államosításig. Ezt követően a termelő szövetkezet munkálkodott benne egészen a 2000-es évekig. A premontrei rendnek 2018-ban sikerült visszavásárolni korábbi majorsági területeit így a magtárat is amit az idő vasfoga és tulajdonosi hanyagság pusztulásra ítélt. 2023 és 2025 között teljeskörű renováláson esett át és megerősítésre kerültek a falak valamint a belső tér is megújult a Magyar Kormány segítségével.

A türjei premontrei prépostság területén álló egykori magtár épülete ma modern látogatóközpontként funkcionál. Két szinten, interaktív kiállítótérben a látogatók megismerhetik a premontrei rend és a majorság történelmét.

A XVI. század végéig a magtár alatt, illetve előtti területen állott a kolostor melyet a protestáns Hagymássy kegyurak bonttattak le a zalaszentgróti vár megépítéséhez szükséges kőanyag felhasználása miatt. Itt a földszinten mutatjuk be a korábbi középkori rendház megtalált és feltárt maradványait. Tekintse meg azt a járószintet ahol a középkorban lépdeltek a premontrei szerzetesek. Fent a kiállításban pedig több érdekes kőfaragványt is bemutatunk, szintén a lovagok korából.

A magtár épülete a középkori templommal és a barokk-kori rendházzal együtt alkot egységes műemléki együttest, kiegészülve a majorsági épületek történelmi beépítésével.